2025.09.30.
Ilyen volt a Kutatók Éjszakája 2025-ben
img-6169.jpg
A Kutatók Éjszakája Európa-szerte évente megrendezett, ingyenes tudománynépszerűsítő programsorozat, amelynek célja, hogy a tudomány és az innováció világát közelebb hozza a nagyközönséghez, és bemutassa a kutatói pálya izgalmas oldalát. 2025-ben az esemény szeptember 26-án zajlott, néhány helyszínen átnyúlva a 27-i napba is. A rendezvénysorozat keretében több mint kétszáz hazai intézmény kínált változatos programokat az érdeklődőknek. A résztvevők között hagyományosan ott volt az Eötvös Loránd Tudományegyetem is, amely évek óta aktív szereplője a rendezvénynek, számos karával képviselve magát.

Az egyetem karai közül az Informatikai Kar idén is kiemelkedő kínálattal várta a látogatókat. A programok a lágymányosi kampusz Északi épületének hetedik emeletén, a Mesterséges Intelligencia Tanszék környékén kaptak helyet, ahol egész este tematikus előadások, játékos bemutatók és interaktív foglalkozások követték egymást. Már napokkal az esemény előtt látszott, hogy hatalmas az érdeklődés: számos programra előzetesen beteltek a regisztrációk. Az előadások az adattudomány, a mesterséges intelligencia, a digitális biztonság, az önvezető és okos rendszerek, valamint a kvantumtechnológia legújabb fejlesztéseibe engedtek betekintést. A közeli termekben interaktív programok, kísérletek és élményalapú foglalkozások tették még izgalmasabbá az estét, a szünetekben pedig kicsik és nagyok IT- és AI-témájú társasjátékokat is kipróbálhattak.

Az idei Kutatók Éjszakája programjai között az ELTE IK-n külön figyelmet kaptak azok az interaktív bemutatók, amelyek a Tudományos Mecenatúra pályázat keretében valósultak meg. Az Informatikai Karon három, a „A gépi érzékelés csodája. A szenzorok és ami mögöttük van.” című tudománykommunikációs programban részt vevő kutatócsoport mutatta be, hogyan válik a tudomány kézzelfoghatóvá.

Rendellenes szívütések felismerése – segíthet az AI a diagnosztikában?

Ebben a programban a résztvevők testközelből tapasztalhatták meg, miként segítheti a mesterséges intelligencia és az adatelemzés az orvosi diagnosztikát. Az érdeklődők EKG-jelekből származó mintákat osztályozhattak, és saját eredményeiket összevethették az orvosok, valamint az MI által készített diagnózisokkal. Az interaktív adatdetektív játék során így bárki belebújhatott egy egészségügyi adatkutató szerepébe. A workshopot és a szakmai háttérmunkát Kovács Péter vezette, aki betekintést adott abba is, hogyan tanítható meg egy algoritmus a szívritmuszavarok felismerésére. A program nagy sikert aratott, hiszen egyszerre volt látványos, tanulságos és gondolatébresztő: a modern mesterséges intelligencia kutatások valós, emberközeli alkalmazását hozta közel a közönséghez.

Te milyen drónpilóta vagy?

Ebben az interaktív programban napjaink egyik legelterjedtebb technológiai eszközével találkozhattak az érdeklődők. A rövid bevezető során a résztvevők átfogó képet kaptak a drónok legfontosabb informatikai és gyakorlati alkalmazási területeiről, majd következhetett a legizgalmasabb rész: a repülés. Tanulódrónok segítségével a 10 év felettiek elsajátíthatták az alapvető vezetési technikákat, frissen szerzett tudásukat pedig egy beltéri akadálypályán tehették próbára. A gyerekek és szüleik egyaránt lelkesen vették az akadályokat, miközben testközelből tapasztalhatták meg, milyen technológiai és informatikai háttér szükséges a drónok irányításához. Összesen öt turnusban, mintegy száz résztvevő próbálhatta ki magát drónpilótaként ezen az élményalapú, mégis tanulságos programon, amelyet Hajdú Edina és Pál Márton vezettek.

Önvezetés kicsiben: gokarttal a jövő felé!

Ebben az interaktív bemutatóban az önvezető járművek világa kelt életre az ELTE IK folyosóin. A látogatók egy távvezérelhető gokart működésébe pillanthattak bele, amelyre korszerű érzékelők – köztük 3D és 2D LiDAR-ok, azaz lézer szkennerek – kerültek felszerelésre. Ezen kívül egy ipari mélységkamera (Time of Flight kamera) működését is láthatták. Hajder Levente és Kovács Bandó bemutatták, hogyan történik a szenzorok kalibrálása, az adatok feldolgozása, valamint miként alakítható ki egy önvezető rendszer kicsiben, de valós működéssel. A résztvevők nemcsak megfigyelhették, hanem meg is érthették, milyen technológiai és informatikai háttér szükséges ahhoz, hogy egy jármű „lássa” és értelmezze a környezetét.  A bemutató iránt nagy volt az érdeklődés: már az első percekben megtelt a helyiség, a látogatók kérdésekkel, fényképezéssel és aktív részvétellel kísérték az est egyik leglátványosabb programját.